Kőzetgyapot vs. üveggyapot szigetelés - II. rész

Bejegyzésünk első részében a kőzetgyapot tulajdonságait, felhasználási lehetőségeit ismertettük, így ebben a posztban az üveggyapottal történő szigetelés előnyeit és hátrányait vesszük sorra.

 

Az üveg megolvasztásával, majd centrifugálásával létrehozott üveggyapot egy kristályos felépítésű, rugalmas üvegszálakból álló szigetelőanyag. Mechanikai tulajdonságait a hozzáadott kötőanyag is befolyásolja. Ennek megfelelően alkalmazható falak, vezetékek, tetőterek, csövek szigetelésére, de lazább töltőanyagként ugyancsak hasznosítható. A kőzetgyapotnál kisebb sűrűségű, ezért lépésálló szigetelésként nem igazán ideális, maximum a padlószerkezetek közeit kitöltő szigetelőanyagként. Előre darabolt lemezek, valamint tekercsek formájában szerezhető be.

A kőzetgyapothoz képest az üveggyapot lényegesen olcsóbb. Hő- és hangszigetelő adottsága azonban szintén kiváló, újabb verziói pedig már A1-es tűzállósági osztályba sorolhatók. Kémiailag semleges, tehát nem lép reakcióba más anyagokkal, ellenáll a penészedésnek. Az üveggyapot előnyei között említhető még, hogy rugalmas, illetve könnyen vágható, melynek köszönhetően szigetelő- és töltőanyagként egyaránt kiválóan hasznosítható.

Ezzel a típusú ásványgyapottal valamivel nehézkesebb a munka, ugyanis megfelelő felszereltség nélkül irritálja a bőrt, a szemet, valamint a légzési rendszert (belélegezni szigorúan tilos). Az üveggyapottal kapcsolatos munkavédelmi előírásokat betartva viszont teljes biztonsággal lehet vele dolgozni. További hátrányát képezi, hogy párára, nedvességre érzékeny anyag, ezektől óvni kell, tehát nem minden típusú helyiség szigetelésére alkalmas. Emiatt beépítése is nagyobb precizitást igényel, hiszen az üveggyapot lemezek közötti réseknél szivárgás vagy lecsapódás keletkezhet, melyek nagyban ronthatják a szigetelés összhatásfokát.

 

Vissza