Beépített erkélyek utólagos hőszigetelése – I. rész

Leginkább kisebb méretű panellakásoknál szokás az erkélyt a maximális helykihasználás érdekében beépíteni. Ezzel a felújítással némiképp bővíthető a lakás belterülete, hiszen így nem csak nyáron lehet igénybe venni ezt a helyiséget, hanem már a téli időszakban is. Természetesen épületfizikai és -gépészeti szempontokból az ilyen jellegű munkálatok rendkívül összetettek, melyet a hőszigetelés kérdésköre tesz csak igazán bonyolulttá.

 

Amennyiben a beépített erkély hőszigetelése nem lesz megfelelő, a lakás belső falainál is megfigyelhetőek lesznek a páralecsapódásból eredő problémák. Ilyen például a vizesedés és penészedés, melyek amellett, hogy az emberi egészségre ártalmasak, idővel akár komolyabb szerkezeti károsodáshoz is vezethetnek. Mindezek súlyosságát persze befolyásolják az olyan tényezők is, mint a szellőztetés gyakorisága, a fűtés mértéke. A lakás beltéri levegőjének ugyanis mindig van valamennyi páratartalma, de számolni kell azzal, hogy ehhez az alaphoz még hozzájön a takarításkor, a mosáskor, a főzéskor, a zuhanyzáskor vagy a fürdéskor pluszba keletkező vízgőz is. Ha az adott helyiség fűtve van, akkor a meleg levegő megpróbálja majd átnyomni a párát a falakon. Többek között azonban rossz szigetelésnél ez a folyamat nem fog tudni végbe menni, ezért az „akadályon” kicsapódik a felgyülemlett pára, melynek következtében megjelenik majd a vizesedés és a penész.

A beépített erkélyek hőszigetelése tehát nagyon fontos, hiszen enélkül a belső falszerkezet a harmatpontnál hidegebb lesz, így nagyon hamar megfigyelhető lesz majd a falak vizesedése. A hőszigetelés tekintetében tehát mindenképpen arra kell törekedni, hogy az az erkély külső oldalára kerüljön, mellyel a belső falszerkezet hőmérséklete ideális szinten tartható. A vízgőz így nem hideg felületbe fog beleszaladni, melyből adódóan lecsapódni sem fog tudni. Ez a problémakör hőszigetelés megléte esetén is felléphet, amennyiben az rosszul van kivitelezve.

 

Vissza