Mindent az egyhéjú melegtetőkről
Az egyhéjú melegtetőt a leggyakrabban alkalmazott tetőszigetelési módszerként tarthatjuk számon. Rétegfelépítését az alapanyag, a szerkezet és a technológia szempontjainak figyelembevételével határozhatjuk meg. A kiválasztott rétegsorrend, azaz hogy egyenes vagy fordított rétegfelépítéssel készül a tető, nagyban leszűkíti a szóba jöhető alapanyagok valamint az alkalmazható rögzítéstechnika típusait.
Az egyhéjú melegtetők rétegsorrendje általában a következők szerint alakul: vízszigetelés (fényvédő-, leterhelő- vagy járóréteggel), gőznyomás kiegyenlítésére szolgáló réteg, hőszigetelés, szükség szerint párazáró, páraszellőző vagy a pára nyomás kiegyenlítésére hivatott réteg, és végül a teherhordó szerkezet kellősítéssel, lejtést adó réteggel. Emellett azonban az egyhéjú melegtetőknek az utóbbi évtizedekben rengetegféle rétegfelépítési technikája alakult ki, melyek az igénybevételtől függően járható, illetve nem járható kivitelben is készülhetnek.
Karakterisztikájuk szerint megkülönböztetett különleges rétegsorrenddel kiépített egyhéjú melegtetők közé sorolhatjuk többek között a thermodach vagy woermann megnevezéssel is ismert tető fajtát. Ennek esetében a tetőszerkezetet vízzáró, öntött vasbetonlemez adja, mely szabadon mozgó alátámasztással rendelkezik. Ezt egészíti ki a bennmaradó kemény polisztirol hab hőszigetelő zsaluzattal. Végeredményben az időjárásra nem érzékeny tető típust kapunk, melynek vízhatlanságát azonban némely szakértő vitatja. Kivitelezése sem tekinthető egyszerűnek, ugyanis a repedésmentességet a teljes födémtárcsán kell biztosítani. A vízhatlan szigetelőlemez nélkül, amennyiben a repedésmentesség biztosítva van, akkor viszont a woermann tetők szerkezetének élettartama az átlagtól jóval magasabb lesz, valamint nem lesz szükség különösebb karbantartási műveletekre sem.
Ezen felül ugyancsak ritka, ám bizonyos esetekben alkalmazott tetőtípus a „tetőtó” elnevezéssel bíró, vízzel elárasztott tető. Ez meglévő épületeken nem igazán alkalmazható, de új épületeken megoldható, hogy az állandó vízoszlopnyomás biztonságos vízszigetelést kapjon. Kiépítésükhöz ugyanis az átlagosánál sokkal megbízhatóbb vízszigetelő anyag szükséges. A későbbiek folyamán viszont a vízréteg a nap ibolyántúli sugárzásának nagyrészét visszaveri, mellyel jelentősen lelassul a víz elleni szigetelés anyagának öregedése. E tetőtípus nehézségei közé sorolható, hogy a fagyos időszakokban a vizet le kell engedni, emellett pedig állandó veszélyt jelent az alga- és lárvaképződés.
Összességében tehát állandó felügyeletet, illetve tisztítást igényel. Alapvetően olyan helyeken készítenek tetőtavat, ahol nyáron is megfelelő mennyiségű víz áll rendelkezésre, hiszen a melegben folyamatosan párolgó víz pótlásáról gondoskodni kell. Esztétikailag viszont mindenféleképpen különleges élményt nyújt, nyáron pedig kiváló hőszigetelő.
Csarnokok tetőszerkezetének szigetelését bizonyos esetekben poliuretánhab rétegek alkalmazásával oldják meg. Ennek a hő- és vízszigetelésre alkalmas szórt habnak a használata még nem igazán terjedt el széleskörűen a tetőszerkezetek szigetelését illetően, egyelőre időállóságát tekintve is megoszlanak róla a vélemények.
Vissza