A lapostetőhöz kapcsolódó legfontosabb kifejezések – II. rész
A lapostetők lejtése többnyire nem haladja meg a 4 fokot, de a szakirodalom 8 fokig bezáróan határozza meg ennek tekintetében a felső határt. Az úgynevezett egyhéjú lapostetők esetében az épület fűtött belterületét csupán egy héj választja el a külső tértől. Emellett léteznek még kéthéjú lapostetők, melyeknél a belterület és a legfelső héj között egy hideg, átszellőztető légtér is elhelyezkedik.
A kéthéjú lapostetők kiépítése főleg magasabb páratartalmú, melegített terek felett ajánlatos, az átszellőztetés megfelelő mértékű biztosítása érdekében. Napjaink tendenciái azonban azt mutatják, hogy a legtöbb lapostető egyhéjú kialakítással készül el. A hagyományos rétegsorrenddel rendelkező, egyhéjú tetőket egyenes rétegsorrendű tetők megnevezéssel találhatjuk meg a szakirodalmakban. Érdemes tudni, hogy a fordított tetőknél, vagy más néven fordított rétegsorrendű tetőknél, a vízszigetelés védettebb pozíciót élvez, mint a hőszigetelés. A járható lapostetők speciális kivitelét képezik a gépjárművekkel járható tetőtípusok. Ezeknél a tetőszigetelés felett még pluszban útszerkezet is kiépítésre kerül. Általában parkolásra alkalmasak, és alattuk is beépített hasznos tér kap helyet.
Az előző bejegyzésünkben is ismertetett egyenes és fordított rétegsorrendű tetőkön túl azonban már léteznek összevont funkciójú tetők is. Az egyik ilyen megoldást például a szórt, kettős összetételű poliuretán hab nyújtja, mely több rétegben felhordva el tudja látni mind a hő-, mind a vízszigetelési feladatokat. A Tillmann tetők megnevezés pedig egy olyan lapostető típust takar, melynél a hőszigetelési funkciót a szerkezetben zsaluzatként alkalmazott extrudált polisztirolhab lemezek teljesítik. Emellett a vasbetonszerkezetű zárófödémet egy különleges anyaggal vízzáróvá teszik, melynek köszönhetően külön vízszigetelő rétegre nincs szükség.
A lapostetőkről olvasva előfordulhat, hogy a hideg-hajlíthatóság megnevezéssel is találkozunk. Ez a fogalomnév azt a hőfokot jelenti, melynek esetében a bitumenes szigetelőlemezek még repedés vagy törés nélkül hajlíthatók. Amennyiben tehát a lemezen -15 fokon történő hajlítás után nem keletkezik repedés, akkor hideghajlíthatósági értéke -15 fok. Fontos tudni, hogy a bitumenes lemezek beépítési hőmérséklete a hideghajlítási értékük felett legalább 5-10 fokkal kell legyen. Ettől függetlenül az öntapadó lemezekre egységesen igaz, hogy kizárólag 10 fok felett építhetők be. A bitumenes lemezek minél nagyobb hőállósági és lágyuláspont értékekkel rendelkeznek, annál egyszerűbben és gyorsabban építhetők be, melyen túl még tartósabbak is lesznek.
Vissza
