Mit jelent az off-the-grid technológia?
Napjainkban szinte minden nap hallunk/olvasunk valamiféle természeti katasztrófáról, mint árvizekről, vagy épp ellenkezőleg aszály sújtotta területekről, a globális felmelegedésről és további tragédiákról. Ezek sokakat egyre inkább a környezettudatos életmódra ösztönöznek.
Az off-the-grid kifejezés mindenképpen egy környezettudatos gondolkodást takar, hiszen egy olyan házat jelent, mely önfentartó, azaz nincs felcsatlakozva az elektromos-, a víz-, a gáz- vagy a csatornahálózatra. Köznapi kifejezéssel élve talán az ökoház a legmegfelelőbb szó rá. Ezen épületek alapjai ugyanis a környezetben felhalmozódott, újrahasznosított hulladékokból épülnek fel. Ez persze még nem minden.
Az ökoházak ugyanis olyan építmények, melyek a természetes erőforrásokból tartják fenn magukat. Erre az egyik legelterjedtebb opció a háztetőre szerelt napelem kollektorok. Ezek tehát a napenergia hasznosításával vannak ellátva árammal. Ezentúl azonban létezik több lehetőség is, a természeti energiák kinyerésére, hogy elő lehessen állítani a további létfenntartáshoz szükséges vizet vagy éppen hőt. Mindezekre remek megoldást nyújtanak az úgynevezett hőszivattyúk, melyek a talajvíz, a talaj vagy éppen a kültéri hőmérsékletet alakítják át.
A hőszivattyú voltaképpen egy különleges technológián alapuló, energiatakarékos fűtő-hűtő berendezés. Épületek fűtésére, hűtésére alkalmazható, de akár melegvíz is előállítható segítségével. Működése során a környezet energiáit (a levegőét, a vízét, vagy éppen a talajét) hasznosítja. Kiváló teljesítménnyel dolgozik, miközben a környezetet viszont maximálisan kíméli, ellentétben mondjuk a fával történő fűtéssel.
Több típusa létezik, hiszen az adott területtől függ, miből lehet a legkönnyedebben és leghatékonyabb kinyerni a hőt. Van levegő-víz hőszivattyú, víz-víz hőszivattyú ( két kutas, nyerő-nyelő) rendszer. Van továbbá a geotermikus hőszivattyú, mely a talaj mélyéről szerzi meg az épület fenntartásához szükséges hőt, energiát. Összességében tehát abszolút gazdaságos, de emellett biztonságos, és a szénmonoxid mérgezés veszélye sem áll fenn.
A hőszivattyú munkafolyamata többlépcsős. Első lépésként a kompresszornak össze kell sűrítenie a gáz állapotú hűtőközeget, a gáz így felmelegszik. Ez aztán tovább jut a hőcserélőbe, mely ezáltal képes fűteni az épületet, melegvizet előállítani. Miután kihűlt, lecsapódik, és újfent folyadékká alakul át. Ezt követően az elpárologtatóba kerül, ahol a csökkent nyomás miatt újra gáz halmazállapotú lesz. Aztán ismét újra indul a körfolyamat.
Vissza
