A lapostetőhöz kapcsolódó legfontosabb kifejezések – I. rész

Először is fontos tisztázni, hogy a lapostetőknek több fajtája van: vannak teherhordó és nem teherhordó típusai, valamint léteznek úgynevezett zöldtetők is. A nem terhelhető lapostetők kerülnek a legkevesebbe, és emellett ezek készülnek el a leggyorsabban is. A terhelhető lapostetők masszívabb szerkezettel rendelkeznek, így akár emberi tartózkodásra is alkalmasak. A zöldtetők pedig növényzettel borított födémek, melyeken a kertészeti és a szigetelési rétegek szerves egységet alkotnak.

 

Zöldtetőből létezik extenzív, melynek esetében kis vastagságú földréteg kerül a szerkezetre, valamint körülbelül 15 cm-es ültetőközegben kapnak helyet rajta a varjúháj-féle és egyéb szárazságtűrő növények. Ez a fajtájú zöldtető emberi tartózkodásra azonban nem alkalmas. Ezzel szemben az intenzív zöldtetőre vastagabb földréteg kerül (minimum 15 cm, de akár 100 cm-es is lehet), melyből kifolyólag erre már fákat és bokrokat is lehet ültetni.

A lapostető vízszigetelését alátétlemezzel oldjuk meg, mely a szigetelés első bitumenes rétege. A bitumen egy természetben is előforduló anyag, de iparban használt típusát mesterségesen állítják elő. A kőolaj lepárlásából keletkező fekete színű anyagot takarja, mely különféle szerkezetű, nagy molekulájú, hőre lágyuló szénhidrogénekből tevődik össze. A bitumenes lemez a hordozórétegre felvitt, különféle anyagokkal kombinált bitumenréteget jelenti. Feladata az épület vízszigetelése. Alsó és felső felülete védő- és felületképző rétegekkel rendelkezik. A tekercsben megvásárolható bitumenlemez alsó felén egy speciális, hevítéssel megolvasztható fólia van, melynek következtében a bitumenes lemez meglágyul. Léteznek öntapadó lemezek is, melyeknél a fóliát el kell távolítani, mielőtt felhelyeznénk őket. A fólia eltávolításával leragaszthatóvá válnak a lemezek az aljzatra, vagy éppen egymáshoz.

A szigetelés felületén összegyűlő víz elvezetésére, illetve a szigetelés megóvására dombornyomott drénlemezt kell alkalmazni. Felső felületén szűrőrétegnek kell lennie, ugyanis enélkül drénlemezként nem hasznosítható. Ehhez jön hozzá a többnyire PVC alapanyagú, perforált, flexibilis dréncső, melynek funkciója az összegyűlt csapadék, rétegvíz elvezetése. Mindemellett zöldtetők esetében a dréncső akár a talaj szellőztetésére is alkalmas lehet.

A lapostető szigetelését egyenes és fordított rétegrenddel is meg lehet oldani. Egyenes rétegrendnél a csapadék elleni szigetelés alá visszük fel a hőszigetelést, mely alá párazáró réteg elhelyezése is szükségessé válik. Fordított rétegrend esetében pedig a csapadék elleni szigetelés felé visszük fel a nedvességnek is ellenálló hőszigetelést. A szigetelés ugyanakkor egy réteggel is megoldható: egy minimum 5 mm-es vastagságú, speciális hordozó anyagból készült szigetelőlemezzel, mely mechanikai rögzítési módszerrel is rögzíthető, ezzel kiváltva a kétrétegű vízszigetelést.

 

Vissza